Nyitóoldal    Község    Látnivalók    Kikapcsolódás    Egységek    Hivatalok    Képek

 

         Muraszemenye Község múltjának, jelenének, jövőjének rövid leírása

         Muraszemenye Község területén a legújabb ásatások szerint már a kőkorszakban lakott település létezett.

            A római korból jelentős leleteket tártak itt fel, és bizonyítottan itt vezetett egy római út is. A honfoglalás után a Hahót nemzetség birtokába került a terület: ebből az időből származik az egyik falurész Aligvár, mára már csak nevében létező vár is. Első egyértelmű írásos emlékek 1222-ből származnak, mikor is a Veszprémi Káptalannak bizonyságlevele szerint a Haholt comenak utódjai közt bizonyos birtokcsere történt .A Lendvai Bánffay család  Miklos nevű tagja, ki varasdi főispán volt, épített egy templomot és a ferencesek számára kolostort 1351-ben.

1367-ben Szemenyét mezővárosi rangra emelik, Lendva és Lenti előtt. A török időben Szemenyének kolostora, vára van, mely 1576-ban a kanizsai főkapitányság alárendeltségében tartozik, 25 lovas és 30 hajdú állomásozik itt a király zsoldján. Kanizsa elestével megnőtt a vár jelentősége. 1607-ben 190 főnyi őrség van a várban. Szemenye várát a török soha nem foglalta el.

            1669-ben és 1690-ben a Mura áradásai a települést kettészakították és a házak háromnegyed részét a templomokkal, várrésszel együtt elmosták.

Az 1700-as évektől kezd lassan betelepülni, fejlődni a térség. 1741-től vezetik a kereszteltek és házasulók jegyzékét.

1747-ben Eszterházy birtok, 1938-ban Alsószemenye, Felsőszemenye és Csernec egyesülésével alakult ki a mai Muraszemenye.

Lakosságának száma ma a századeleinek kb. fele 680 fő.

A falú a Mura holtágai és a Muravölgyet körülölelő szőlő és erdő fedte dombok ölelésében helyezkedik el, Nagykanizsától délnyugatra kb. 36 km-re.

Kavicsbányászat következményeként kb. 70 ha tófelülettel rendelkezik, mely már ma is pihenő horgász tóként üzemel, de a község elsődleges kitörési lehetőségeként tatja számon, és elfogadott rendezési tervvel rendelkezik a tavak vidékére.

A térség az alalkuló Kerka-Mura menti tájvédelmi körzet része, és része a Kerka-mente Natúrparknak, valamint a Balatonmelléki borvidék Mura vidéki körzetének.

Írásos emlékek 1248-ól a kolostor alapításától vannak a térségben folyó szőlőtermesztésből és borkultúrából.

A falu elöregedő település, fogyó lakosságszámmal. Az új tendencia az üdülőházak vásárlása a faluban, jelenleg kb. 30 ház van ilyen jelleggel hasznosítva, ezeknek fele német, fele magyar tulajdonban van.

Tornyiszentmiklós-Letenye autóút, mely az új 7-es útra csatlakozik Szlovéniától a falú északi részénél húzódik kb. 1-1.5 km-re a lakott területtől.

A település tagja a Kerkamenti Települések Szövetségének és a Dél-Zalai  Kistérségi Fejlesztési Társulásnak.